Kendőzetlenül a probiotikumokról

Mik azok a probiotikumok?

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok (főként baktériumok és élesztőgombák), amelyek megfelelő mennyiségben fogyasztva jótékony hatást gyakorolnak a szervezetre, különösen az emésztésre és a bélflórára. Nem vitás, hogy egy antibiotikum okozta- vagy utazásos hasmenés esetén egy probiotikum kúra életmentő lehet. Ám nem mindegy, hogy mikor, mi és kinek ajánlható: gyulladásos bélbetegségben, immunhiányos állapotban például kifejezetten ártalmasak is lehetnek.

Az alapvető szakmai aggodalom, és a szakemberek parázs vitája abból adódik, hogy ezek a PROBIOTIKUS baktériumtörzsek bár "jó bacikból" származnak, a készítményekben már mesterségesen kialakított ellenállással rendelkeznek a gyomorsavval, bélnedvekkel szemben. Mivel ezáltal életciklusuk is hosszabbá válik, van idejük információt cserélni az esetleges patogén, "rossz bacikkal", akik mindenki bélflórájában megtalálhatók – csak egészséges szervezetben a jó bacik vissza tudják szorítani őket, finom egyensúlyt alkotva.

Ha ebbe a rendszerbe beküldünk néhány milliárdnyi és úgy 10- 20 féle savellenálló, egyelőre még jó fej bacit, akkor azok előszeretettel kommunikálnak bármely társukkal. Simán szóba állnak, sőt, "pletykálkodnak" a gengszterekkel is, és géntranszporttal viszonylag gyorsan (értsd akár órák alatt!) szert tehetnek néhány nem túl kedvező patogén tulajdonságra is, pl. antibiotikum rezisztenciára. Majd pedig mivel sav- és bélnedv ellenállók, hosszan túlélnek, innentől bárkinek válogatás nélkül továbbadhatják ezt a frissen szerzett tudást, és az egyensúly felborulhat. Erre pedig semmilyen szabály nincs, megjósolhatatlanok a hosszú távú következmények (évek távlatában).

Legyengült, immunhiányos szervezet esetében eleve nem ajánlottak a sokféle baktériumtörzset tartalmazó készítmények, mert esetlegesen a bélfalon átjutva fertőzést okozhatnak. Ráadásul sajnos nem minden probiotikum esik át szigorú bevizsgáláson, mint a gyógyszerek. Sok terméket orvostechnikai eszközként vagy étrendkiegészítőként forgalmaznak, így elkerülve a gyógyszerekre vonatkozó szigorú ellenőrzést. Tudom, hihetetlen, de gyakorlatilag azt tesznek bele a nem gyógyszernek minősülő készítménykbe, amit akarnak, úgy, ahogyan sikerül – a gyártó lelkiismeretén múlik, hogy gyógyítani vagy megtéveszteni akar-e. Nagy átlagban azért nem mérgeket forgalmaznak, de sosem lehetünk biztosak benne, mit is rejt valójában az étrendkiegészítő, vagy az orvostechnikai eszköz doboza…

Kifejezetten gyógyszerként forgalmazott, ellenőrzött probiotikumként a Bacillus clausii törzset tartalmazó belsőleges szuszpenzió, vagy a Lactobacillust+Bifidobacteriumot tartalmazó kapszula ajánlható hasmenéses tünetek esetén, vagy a Saccharomyces boulardii (ez utóbbi például egy jótékony élesztőgomba, nem is baci), szintén hasmenéses állapotban.

Na de akkor mégis mit tegyek, ha amúgy nem vagyok beteg, csak jobb közérzetre vágyom, egészségesebb, energikusabb szeretnék lenni?

Nem biztos, hogy népszerű leszek, sem itt, sem az étrendkiegészítő-gyártók körében, de a változatos, rostdús étkezésben és a tudatosabb táplálkozásban keresném a megoldást kapszulás bacik helyett. :)
Nem vagyok ugyan táplálkozási tanácsadó, de íme néhány kezdeti tipp, saját tapasztalatból, szakirodalomból:

1) A zab, korpa, rozs, hajdina, tönköly (stb.) alapú termékek, teljes kiőrlésű lisztet tartalmazó kenyerek fogyasztása kiváló táplálék a jó baktériumok számára (ez az úgynevezett PREBIOTIKUS hatás: rosttal táplálni a saját bacikat).

2) A chips alapú, nagy zsírtartalmú, túlsózótt nasikat lecserélhetjük rizs chipsre, natúr (vagy ehhez közeli) pattogatott kukoricára – ami még mindig nem ideális, de sokkal nagyobb a rosttartalma és tök jól elmulasztja a lelkiismeretfurdalást, hisz tudományos alapon nasizhatok. :D

3) Minél több, annál jobb, de heti kb. 25-30 féle zöldség - gyümölcs beiktatása az étrendbe csodákra képes. Ne ijedj meg! Ezt úgy kell érteni, hogy 12-15 különféle gyümölcs és 12-15 különféle zöldség, változatosan. Különnek számít az aszalt/szárított gyümölcs, és ugyanazok friss verziója, natúr zöldség/gyümölcs chips, a diófélék, az olívabogyó, kapribogyó, savanyúság (a vecsési vegyes vágott minimum 4-nek számít, van abban minden), hagyma, fokhagyma, burgonya, édesburgonya, friss zöldfűszer, konzervek is, szóval egyébként 2 max. 3 hét alatt bele lehet jönni, és 1 hónap után már számolgatni sem kell kockás füzetben őket. Mindenképp biztatlak, hogy vágj bele, simán össze lehet hozni. Utána versenyezhetsz is magaddal, hogy az előző heti változatosságot túlszárnyald, szóval már a motiváció is pipa.

4) Mozgás, mozgás, mozgás. Bármilyen apró eredmény számít! Ha csak napi 5 percet tudsz erre szánni, az is pont 5 perccel - azaz 100%-al több, mintha nem tennéd. Lépcsőzz fel a harmadikra. Szállj le egy megállóval hamarabb a buszról, villamosról. Guggolj párat, nyújtózz meg, végezz néhány könnyített fekvőtámaszt. Próbáld meg kisajtolni a napi 8-10 000 lépést. A napi rendszeres mozgásnak annyi előnye és bizonyított egészségvédő hatása van, hogy szinte önmerénylet, ha nem élünk vele.

Remélem tudtam adni néhány új nézőpontot, hisz igen nehezen lehet manapság felelősségteljes döntést hozni a (sokszor merőben piaci alapú) gyógyászat útvesztőjében, tökre megértem.

Bővebben az apró lépések elvéről itt.

Források: 
AGA Clinical Practice Guidelines on the Role of Probiotics in the Management of Gastrointestinal Disorders – 2020.; Merenstein DJ et al.: Is There Evidence to Support Probiotic Use for Healthy People? Adv Nutr. 2024 Aug;15(8):100265.; McFarland LV et al.: Are probiotics and prebiotics effective in the prevention of travellers' diarrhea: A systematic review and meta-analysis. Travel Med Infect Dis. 2019 Jan-Feb;27:11-19.; Duncan SH, Flint HJ. Probiotics and prebiotics and health in ageing populations. Maturitas. 2013 May;75(1):44-50.  

Ha kérdésed van, írj vagy kommentelj a Lélekmérleg FB bejegyzése alá.